2021. február 3. – Szerda

Evangélium

Abban az időben: Jézus hazament Názáretbe. Tanítványai elkísérték. Amikor elérkezett a szombat napja, tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan hallgatták, és csodálkozva mondogatták: „Honnét vette ezt? Miféle bölcsesség ez, amely neki adatott? És a csodák, amelyeket kezével véghezvisz! Nem az ács ez, Mária fia, Jakab, József, Júdás és Simon rokona? S ugye nővérei is itt élnek közöttünk?” És megbotránkoztak benne. Jézus erre megjegyezte: „Nem vetik meg a prófétát, csak a hazájában, rokonai körében, a saját házában.” Nem is tehetett ott csodát, csupán néhány beteget gyógyított meg, kézrátétellel. Maga is csodálkozott hitetlenségükön.
Mk 6,1-6

Elmélkedés

Márk evangélista folytatja Jézus életének és szolgálatának bemutatását, miközben nem hallgatja el, hogy egyesek elutasítják az Urat. Ennek példája a mai evangéliumi részlet. A helyszín Názáret, az a város, ahol felnevelkedett. A zsidók azt gondolják, hogy Jézus az ácsnak, Józsefnek és Máriának a fia. Kafarnaumban és más helyeken idegenek jöttek hozzá, hogy tanítását hallgassák, és olyanok hozták el betegeiket a gyógyulás reményében, akik nem ismerték őt. Názáretben viszont mindenki ismeri őt. Isteni bölcsességét és hatalmát az ő körükben is szeretné megmutatni, bennük is hitet akar ébreszteni. De a várt hatás elmarad. Nem azért, mert Jézus isteni hatalma meggyengült, hanem az emberi hitetlenség miatt.
A hitetlenség nem csak a bibliai időkben, hanem minden korban, napjainkban is gátat emel az isteni kegyelem útjába. A hit Isten áldását eredményezi, de az is igaz, hogy a hitetlenség elutasítja ezt az áldást. A hitetlen ember a maga erejéből akar boldogulni.
A történet minden bizonnyal legérdekesebb mozzanata az, hogy Jézust ugyan megdöbbenti a hitetlenség, mégsem áll meg, nem veszti el kedvét, nem fogyatkozik meg lelkesedése. Továbbra is járja a városokat, keresi az embereket, folytatja szolgálatát. Az ő példája ad erőt napjainkban is az igehirdetőknek, akik olykor elutasítással, hitetlenséggel találkoznak.