2017. szeptember 27. - Szerda

   Jézus összehívta a tizenkét apostolt. Erőt és hatalmat adott neki az
   ördögök felett és a betegségek gyógyítására. Aztán szétküldte őket,
   hogy hirdessék Isten országát, és gyógyítsák meg a betegeket. Meghagyta
   nekik: "Semmit se vigyetek az útra: se botot, se tarisznyát, se
   kenyeret, se pénzt! Két ruhátok se legyen! Ha valahol betértek egy
   házba, maradjatok ott, amíg tovább nem utaztok! De ha nem fogadnak be,
   hagyjátok el a várost, és a port is rázzátok le lábatokról vádképpen
   ellenük!" Azok útra keltek, bejárták a falvakat. Hirdették mindenütt az
   evangéliumot, és meggyógyították a betegeket.
   Lk 9,1-6
   Elmélkedés:
   Amikor Jézus elküldi apostolait, hogy Isten országának örömhírét
   hirdessék, nekik eszköztelenül kell útnak indulniuk. Semmi mást nem
   vihetnek magukkal, mint az Úr üzenetét. Küldetésüket csakis küldőjük
   nevében végezhetik. Ahogyan Jézus bízott abban, hogy az általa
   hirdetett üzenet önmagában is oly erővel rendelkezik, hogy az emberi
   szívekben meghozza gyümölcsét, ugyanígy a tanítványoknak is Mesterükben
   kell bízniuk, aki megbízza őket. S ők bátran indulnak, hogy Jézus
   nevében tanítsanak. Nem bízhatnak sem a maguk képességeiben, sem más
   emberek segítségében, hanem csak egyedül Jézusban, aki átadja nekik
   hatalmát, hogy munkájukat hatékonyan és eredményesen tudják végezni. A
   feladat mindaddig valóban gyümölcsöző is, amíg a Mester nevében
   történik. Ha más evangéliumot hirdetnének vagy más tanítást mondanának,
   biztosan elveszítenék Isten Szentlelkének támogatását.
   Jézus tanítványaiként mi is szert tehetünk arra az erőre és hatalomra,
   amely Jézustól származik, s amely bennünket is képessé tud tenni arra,
   hogy az ő nevében hirdessük az örök élet tanítását. Legyünk Jézus
   apostolai, azaz küldöttei! Legyünk hálásak azért, hogy Isten manapság
   is küld olyan személyeket, akik nekünk közvetítik szavát, az örömhírt,
   amely Isten felé vezet minket.