2017. november 22. - Szerda

   Jézus Jeruzsálemhez közeledett. Sokan azt hitték, hogy hamarosan
   megvalósul az Isten országa, ezért a következő példabeszédet mondta
   nekik: "Egy előkelő ember messze földre indult, hogy ott királyi
   méltóságot nyerjen, és úgy térjen vissza. Magához hívta tíz szolgáját.
   Tíz mínát adott nekik, és így szólt: "Kereskedjetek vele, míg vissza
   nem térek!" Polgártársai azonban gyűlölték őt, ezért követséget küldtek
   utána, és tiltakoztak: "Nem akarjuk, hogy ez legyen a királyunk!" Az
   előkelő ember mégis elnyerte a királyi méltóságot, és hazatért. Ekkor
   hívatta szolgáit, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki mennyit
   szerzett vele.
   Előlépett az első, és így szólt: "Uram, mínád tíz mínát hozott." Erre
   azt mondta neki: "Jól van, derék szolgám! Mivel a kevésben hűséges
   voltál, tíz város kormányzását bízom rád." Jött a másik szolga, és így
   szólt: "Uram, mínád öt mínát hozott. " Ennek azt mondta: "Te öt város
   kormányzója leszel." Jött a harmadik, és így szólt: "Uram, itt a mínád.
   Kendőbe kötve elrejtettem. Féltem ugyanis tőled, mert szigorú ember
   vagy: felveszed, amit le nem tettél, és learatod, amit nem is
   vetettél." Ezt így büntette meg: "A magad szavával ítéllek el,
   haszontalan szolga. Tudtad, hogy szigorú ember vagyok: felveszem, amit
   le nem tettem, és learatom, amit nem vetettem. Miért nem adtad pénzemet
   a pénzváltóknak, hogy hazaérkezve kamatostul kaptam volna vissza?"
   Aztán a körülállókhoz fordult: "Vegyétek el tőle a mínát, és adjátok
   annak, akinek tíz mínája van!" Azok megjegyezték: "Uram, hiszen már van
   tíz mínája." De ő így válaszolt: "Mondom nektek: Mindenkinek, akinek
   van, még adnak, hogy bővelkedjék. Attól azonban, akinek nincs, még azt
   is elveszik, amije van. Ellenségeimet pedig, akik nem akarták, hogy
   királyuk legyek, hozzátok ide, és öljétek meg szemem láttára!"" E
   szavak után Jézus folytatta útját Jeruzsálem felé.
   Lk 19,11-28
   Elmélkedés:
   Az evangéliumban Jézus példabeszédet mond egy királyról, aki szolgáinak
   pénzt ad, hogy kereskedjenek vele. A szolgák egy része vállalja a
   befektetés kockázatát, elkezdenek kereskedni, s az elszámoláskor fel
   tudják mutatni annak eredményét. De van olyan szolga is, akit a félelem
   megbénít, nem mer kockáztatni, azt gondolja, hogy elegendő lesz az, ha
   visszaadja majd a királynak, amit kapott. A történet másik részében szó
   esik azokról, akik a király ellen fordulnak távollétében. Nekik és a
   haszontalan szolgának a király ítélete szerint szigorú büntetés jár. A
   példázat szerint a királyhoz való viszony meghatározza és eldönti az
   emberek sorsát: a hűséges szolgák jutalomban részesülnek, de a
   hűtlenekre és a tétlenekre büntetés vár.
   Az én életem sorsában is döntő szerepe van annak, hogy milyen
   kapcsolatban állok a királlyal, Jézus Krisztussal. Hűséges maradok-e
   hozzá, s kamatoztatom-e mindazt, amit rám bízott? Vagy inkább ellene
   fordulok, esetleg a félelem miatt semmit sem teszek? Nem anyagi
   javakat, hanem lelki kincseket bíz rám, amelyeket egyrészt a magam
   üdvössége érdekében kell felhasználnom, másrészt másokat kell velük
   segítenem az üdvösség útján. Jézusnak szolgálni szabadságot és
   üdvösséget jelent, ha megengedem, hogy ő legyen életem királya.