2018. május 2. - Szerda

   Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Én vagyok az igazi
   szőlőtő, és Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz
   gyümölcsöt bennem, lemetsz rólam, azt pedig, amely gyümölcsöt hoz,
   megtisztítja, hogy még többet teremjen. Ti már tiszták vagytok a
   tanítás által, amelyet hirdettem nektek. Maradjatok bennem, akkor én is
   bennetek maradok. Miként a szőlővessző nem hozhat gyümölcsöt magától,
   ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok
   a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő
   termést hoz, mert nélkülem semmit sem tehettek. Aki nem marad bennem,
   azt kivetik, mint a szőlővesszőt, és elszárad. Összeszedik, tűzre vetik
   és elégetik. Ha bennem maradtok, és szavaim is bennetek maradnak, akkor
   bármit akartok, kérjétek, és megkapjátok. Azáltal dicsőül meg Atyám,
   hogy bő termést hoztok, és a tanítványaim lesztek.
   Jn 15,1-8
   Elmélkedés:
   Jézus hasonlata a szőlőről nem előzmények nélküli az ószövetségben.
   Izajás próféta könyvében arról olvasunk, hogy Izrael népe, a választott
   nép Isten szőlőskertje, amelyet maga Isten gondoz (vö. Iz 5,1-7). Jézus
   kissé más értelemben használja a képet, itt az ő és a tanítványai közti
   kapcsolatot írja le. "Én vagyok az igazi szőlőtő" - mondja magáról.
   Mind az egyének, mind a közösségek számára a természetfeletti élet
   forrása Jézus. Őhozzá kell kapcsolódnunk annak érdekében, hogy Isten
   kegyelme megnyilvánuljon az éltünkben. Mindennek hátterében a mennyei
   Atya áll, akiről Jézus kijelenti, hogy ő a szőlőműves. Ezt úgy kell
   érteni, hogy ő a kezdeményezője annak, hogy a Fiúisten megtestesüljön,
   eljöjjön ebbe a világba, az emberek közé. Tehát az Atya mintegy
   elülteti őt, a szőlőtőt ebben a világban, és az ő követői, az ő
   tanítványai belőle, az ő küldetésének gyümölcseként nőnek ki. Az Atya
   tevékenysége tetten érhető abban is, hogy a terméketlen vesszőket
   lenyesi, a jól termőket pedig megtisztítja a még jobb termés
   reményében.
   A példázatban két felhívást fogalmaz meg Jézus, amelyek a benne való
   megmaradásra és a gyümölcshozásra vonatkoznak, de ez a kettő szorosan
   összetartozik. A keresztény ember legfőbb kötelessége, hogy kitartson
   Krisztus mellett, megmaradjon az ő szeretetében, és ezáltal a
   jócselekedetek gyümölcsét teremje.