2023. szeptember 23. – Szombat

Evangélium

Amikor egyszer a városokból nagy tömeg gyűlt Jézus köré, ő ezt a példabeszédet mondta nekik: „Kiment a magvető magot vetni. Amint vetett, némely szem az útfélre esett; ott eltaposták, és az égi madarak felcsipegették. Németly mag köves helyre esett. Alighogy kikelt, elszáradt, mert nem volt nedvessége. Némely pedig tövisek közé hullott. A tövisek felnőttek vele együtt, és elfojtották. A többi jó földbe hullott. Kikelt, és százszoros termést hozott.” E szavak után Jézus felkiáltott: „Akinek füle van, hallja meg!”
Akkor kérték tanítványai, hogy mi a példabeszéd értelme. Így válaszolt: „Nektek megadatott, hogy megértsétek Isten országának titkait. A többieknek csak példabeszédekben, hogy nézzenek, de ne lássanak, halljanak, de ne értsenek. A példabeszéd értelme ez: a mag Isten igéje. Az útfélre eső magokat jelenti, akik hallgatják az igét, de aztán jön az ördög, és kiveszi a szívükbe hullott igét, hogy ne higgyenek, és így nem is üdvözüljenek. A köves talajra hullott magokat jelenti, akik meghallgatják az igét, örömmel be is fogadják, de az nem ver bennük gyökeret. Egy hisznek, de a kísértés idején elpártolnak. A tövisek közé eső mag azokat jelenti, akik meghallgatják az igét, de az élet gondjai, gazdagsága és élvezete elfojtják bennük a növekedést, és termést nem hoznak. A jó földbe eső mag végül azokat jelenti, akik meghallgatják az igét, jó és szívvel meg is van, és termést is hoznak állhatatosságban.”
Lk 8,4-15

Elmélkedés

Jézus egy példabeszéddel hívja fel hallgatói megállja, hogy nem elég senki számára, ha jó szívvel hallgatja szavait, hanem mindenkinek életet kell váltania azt. A szívünket megérintő, megérinteni akaró isteni szó út sokféle dolog állhat, ami nem ismerheti meg, hogy termést, eredményt hozzon életünkben. A gonosz lélek azért akarja kitépni szívünkből e tanítást, hogy a legfontosabbat, az üdvösségünket akadályozza meg. A mindennapi élet gondja könnyen elfordíthatja értelmünket, szívünket az igazság tanításától, s arra kényszerít minket, hogy ne bízzunk Isten ígéretében, ne bízzuk magunkat gondviselésére. Hulljon lelkünkben jó talajra a tanítás, amely az örök élet igéjeként az üdvösségre vezető utat mutatja meg nekünk!
A hasonlat szerint a bőséges termés elsősorban nem az emberi munkának, hanem az isteni közreműködésnek köszönhető. A gyenge termést ígérő, rosszul sikerült magvetés is bőséges a termés. Talán éppen ez ad nekünk erőt ahhoz, hogy az evangélium hirdetését végezzük. Az igehirdetőt, aki isteni hívásra vállalkozik a magvetésre, azaz Isten tanításának a továbbadására, nem keserítheti el az a tény, hogy munkájának egy része hiábavaló. Ha kötelességünket teljesítettük, akkor számíthatunk az isteni közreműködésre, amely pontosan, munkánk eredménye legyen.