2017. augusztus 5. - Szombat

   Amikor Heródes Antipász, a negyedes fejedelem meghallotta a Jézusról
   szóló híreket, azt mondta szolgáinak: "Ez Keresztelő János: ő támadt
   fel a halálból, azért van ilyen csodatevő ereje." Heródes ugyanis annak
   idején elfogatta Jánost, bilincsbe verette és börtönbe vetette Heródiás
   miatt, aki fivérének, Fülöpnek a felesége volt. János ugyanis
   figyelmeztette: "Nem szabad őt feleségül venned!" Heródes emiatt ki
   akarta végeztetni Jánost, de félt a néptől, mert prófétának tartották
   őt. Amikor Heródesnek születésnapja volt, Heródiás leánya a vendégek
   előtt táncolt. Ez nagyon megtetszett Heródesnek, ezért esküvel ígérte,
   hogy bármit is kér, megadja neki. A leány, mivel anyja már előre
   kioktatta, így szólt: "Add nekem egy tálon Keresztelő János fejét!"
   Erre a király elszomorodott, de esküje és a jelenlevő vendégek miatt
   megparancsolta, hogy adják oda neki (Keresztelő János fejét). Erre
   elküldvén lefejeztette Jánost a börtönben. Fejét elhozták egy tálon, és
   odaadták a leánynak; ő meg elvitte anyjának. Akkor János tanítványai
   eljöttek, elvitték a holttestet, és eltemették. Majd felkeresték
   Jézust, és mindezt hírül adták neki.
   Mt 14,1-12
   Elmélkedés:
   Gimnáziumi tanulóéveim alatt csupán néhányszor volt lehetőségem
   megtekinteni a Pannonhalmi Főapátság barokk ebédlőjét, amelynek egyik
   festménye Heródes lakomáját és Keresztelő János fővételét ábrázolja,
   tehát azt a jelenetet, amelyről a mai evangéliumban olvasunk. A
   festmény felett Szent Ambrus püspök egyik beszédéből vett idézet
   olvasható (latinul): "A kegyetlenség kívánta meg ezt a fogást, hogy
   táplálja a vadságot, amelyet nem elégített ki a lakoma." Az idézet
   rendkívül pontosan jellemzi azt a kegyetlen lelkületet, amely
   Keresztelő Szent János halálához vezetett, s amely éppen ellenkezője
   annak, amiről az ünnepi vagy akár hétköznapi étkezések szólnak.
   Az étkezés a szeretet, a megosztás, a barátság gesztusa a legtöbb
   esetben, mégis olykor éppen az ellenkezőjévé válhat, s kegyetlen
   gyilkossághoz vezethet. Az utolsó vacsoránál is jelen van az árulás.
   Miközben Jézus szeretetét az apostolok lábának megmosásával, majd az
   Oltáriszentség alapításával kinyilvánítja, egyik apostolának fejében
   gonosz gondolatok járnak és engedi, hogy lelkét a gonosz lefoglalja.
   Milyen lélekkel ülök le Jézus asztalához? Hogyan veszek részt az ő
   lakomáján, a szentmisén? Hogyan fogadom az Úr nagy ajándékát, az
   Oltáriszentséget, amelyben önmagát adja nekem?