2017. november 25. - Szombat

   Abban az időben: Odajárultak Jézushoz néhányan a szadduceusok közül,
   akik azt tartják, hogy nincs feltámadás, és megkérdezték tőle: "Mester!
   Mózes meghagyta nekünk: Ha valakinek meghal a testvére, és asszonyt
   hagy maga után, gyermeket azonban nem, akkor a testvér vegye el az
   özvegyet, és támasszon utódot testvérének. Volt hét testvér. Az első
   megnősült, aztán meghalt utód nélkül. Az asszonyt elvette a második,
   aztán a harmadik, majd sorra mind a hét. De mind úgy halt meg, hogy nem
   maradt utód utána. Végül az asszony is meghalt. A feltámadáskor vajon
   kié lesz az asszony? Hisz mind a hétnek felesége volt."
   Jézus ezt válaszolta nekik: "A világ fiai nősülnek és férjhez mennek.
   Akik pedig méltók rá, hogy eljussanak a másik világba és a halálból
   való feltámadásra, nem nősülnek, s nem is mennek férjhez. Hiszen már
   meg se halhatnak többé, mert az angyalokhoz hasonlítanak, és az
   Istennek a fiai, mert feltámadtak. Arról, hogy a halottak feltámadnak,
   már Mózes is beszélt a csipkebokorról szóló részben, ahol az Urat
   Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákob Istenének nevezi. Isten
   azonban nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki érte él." Erre
   néhány írástudó megjegyezte: "Mester, helyesen válaszoltál." Nem is
   mertek többé tőle semmit sem kérdezni.
   Lk 20,27-40
   Elmélkedés:
   A feltámadással kapcsolatos kérdést Jézus a következő kijelentéssel
   zárja le: "Isten nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki érte
   él." Isten azoké, akik nem időznek sokáig a lelki halál állapotában,
   azaz a bűnben. Isten azoké, akik nem érzik jól magukat akkor, ha bűneik
   révén eltávolodnak Istentől. Mert vagy az Isten él énbennem vagy a
   gonosz lélek. Vagy Istennel élek vagy bűnben élek. Földi életünkben
   Istennek köszönhetjük a lelki feltámadást, azaz a bűnbocsánatot, miként
   egykor majd Istennek köszönhetjük a testi feltámadást is. És miként
   feltámasztásunk is Isten ajándéka lesz, ugyanígy a bűnből való új
   életre támadásunkat is Istennek köszönhetjük.
   A feltámadásban való hit sok ember számára próbatétel. A halál
   könyörtelen tényével szembesülve az ember könnyen azt gondolja, hogy az
   életnek ezzel vége, s ezután nem következik semmi. Az ember valóban nem
   is tud semmit tenni a maga erejéből, hogy ez ne így legyen. Isten
   viszont igen! Ő, aki életet ad minden embernek, képes arra is, hogy új
   életet adjon az embernek a halál után. Új életet adott Fiának,
   Jézusnak, akit húsvétvasárnap hajnalra feltámasztott, és új életet ad
   majd nekünk is, amikor feltámaszt minket az örök életre. A feltámadást
   követően találkozhatunk az örök szeretettel.