2017. július 30. - Évközi 17. vasárnap

   Abban az időben ezt mondta Jézus a tömegnek: "A mennyek országa olyan,
   mint a földbe rejtett kincs, amelyet egy ember megtalált. Elrejtette
   újra, azután boldogan elment, eladta mindenét, amije csak volt, és
   megvette azt a szántóföldet.
   A mennyek országa olyan, mint amikor egy kereskedő igazgyöngyöt
   keresett. Talált egy nagyon értékeset, erre elment, eladta mindenét,
   amije csak volt, és megvásárolta azt.
   Végül: a mennyek országa olyan, mint amikor a hálót a tengerbe vetik és
   az mindenféle halat összefog. Mihelyt megtelik, a partra vonják, és
   nekiülve kiválogatják: a javát edényekbe rakják, a hitványát pedig
   kidobják. Így lesz a világ végén is. Kivonulnak az angyalok, a
   gonoszokat elválasztják az igazaktól és tüzes kemencébe vetik, ott
   sírás lesz és fogcsikorgatás.
   Értitek-e mindezt?" "Igen!" - felelték. Erre így folytatta: "Minden
   írástudó, aki jártas a mennyek országáról szóló tanításban, olyan, mint
   egy családapa, aki kincseiből régit és újat vesz elő."
   Mt 13,44-52
   Elmélkedés:
   Szénánál értékesebb kincs
   Az Isten országáról szóló példabeszéd-sorozat három rövid hasonlattal
   zárul, amelyek a földbe rejtett kincsről, a kereskedő által megtalált
   igazgyöngyről és a tengerből mindenféle halat kifogó halászhálóról
   szólnak. Jézus így fejezi be tanítását: "Így lesz a világ végén is.
   Kivonulnak az angyalok, a gonoszokat elválasztják az igazaktól és tüzes
   kemencébe vetik, ott sírás lesz és fogcsikorgatás." Bár Máté
   evangélista nem jegyzi le, de azért tegyük hozzá az érem másik oldalát
   is: az igazak pedig a mennyország örökké tartó boldogságába jutnak.
   Sablonosan fogalmazva most az következne, hogy "manapság úgy élnek az
   emberek, mintha nem volna végső számonkérés", pedig valójában régen is
   legalább ennyien gondolkodtak, éltek hasonlóan. Jó példa erre a híres
   németalföldi festő, Hieronymus Bosch: A szénásszekér című alkotása,
   amely az 1500-1502-es években készült, s amely jól szemlélteti a
   középkori gondolkodást. Egy korabeli holland mondás szerint "a világ
   egy szénaboglya, amelyről mindenki annyit markol, amennyit csak tud."
   Bosch festménye éppen ezt szemlélteti. A jól megrakott szénásszekeret
   ördögök húzzák a pokol felé. Körülötte létrákkal és hosszú favillákkal
   felszerelkezve tolonganak az emberek, és próbálnak maguknak minél több
   szénát megszerezni. Az emberek ruházata elárulja, hogy mindenféle
   társadalmi osztályba tartoznak: vannak köztük szegényebbek és
   tehetősebbek, gyalogosan és lóháton érkezők, de még az egyházi és
   világi méltóságok, a pápa és a császár sem hiányoznak. A szénásszekér
   tetején gonosz szellemek csábítják az embereket a bűnre. Az égből
   Krisztus figyeli a menetet. Egy angyal ugyan az ég felé, Krisztusra
   nézve imádkozik, de rá nem figyel senki. Az az érzésünk, hogy a szekér
   megállíthatatlanul halad előre. A festmény egy három képből álló
   sorozat (triptichon) középső eleme. Tőle balra a bűnbeesést és az
   Éden-kertből való kiűzetést ábrázolja a festő, a jobb oldalon pedig a
   pokol látható. A három kép így jól összefoglalja a bűn eredetét a
   régmúlt időkből, a bűn kibontakozását a világ jelen idejében és a bűn
   következményét, a kárhozat állapotát, ami a jövőben vár a bűnösökre.
   Első pillantásra talán úgy tűnhet, hogy Jézus hasonlatai arról szólnak,
   hogy az ember próbáljon minél többet megszerezni magának. A földműves
   birtokolni akarja a megtalált kincset, a kereskedő szintén meg akarja
   szerezni az igazgyöngyöt, mintha ők is arra törekednének, hogy minél
   több szénát markoljanak maguknak a szekérről. Jézus példázataiban
   azonban másról van szó, mert amíg a széna a bűnök sokaságát szemlélteti
   a festményen, addig a kincs és az igazgyöngy az Isten országát, azaz
   olyan értéket, amely valóban megszerzendő, elérendő az ember számára. A
   földműves és a kereskedő egyaránt lemond minden evilági vagyonáról,
   eladják mindenüket, mert Isten országát minden földi vagyonnál
   értékesebbnek tartják. Ők nem földi kincseket akarnak tehát birtokolni,
   hanem élni akarnak Isten országában és ennek megfelelően cselekszenek.
   Ha becsukják Bosch festményének oldalsó részeit, akkor egy új alkotás,
   a Csavargó című kép látszódik. Ő azokat jelképezi, akik keresik az igaz
   utat. Talán engem is jelképez e csavargó. Megtehetem, hogy egy maroknyi
   szénáért, elszáradt fűcsomóért küzdök egész életemben, de választhatom
   azt is, hogy keresem az Isten országának kincsét. Ha látod a házad
   ablaka előtt elhaladó szénásszekeret és a körülötte tolongó népet, ne
   szaladj utánuk! Isten a szénánál értékesebb kincset tartogat számodra.