Keresztény klub

Napi Ige

10 éve | Sályi Tiborné Erzsike | 0 hozzászólás

2014. december 3. szerda

Nem szégyellem (3)
„… ne engedd, hogy megszégyenüljek reménységemben!” (Zsoltárok 119:116 Károli)

A zsoltáros így írt: „Támogass engem a te beszéded szerint, hogy éljek, és ne engedd, hogy megszégyenüljek reménységemben” (Zsoltárok 119:116 Károli). Miben van a mi reménységünk? Jézus Krisztus második eljövetelében.
Pál így fogalmazta meg: „Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, az is bizonyos, hogy Isten az elhunytakat is előhozza Jézus által, vele együtt… Mert amint felhangzik a riadó hangja, a főangyal szava és az Isten harsonája, maga az Úr fog alászállni a mennyből, és először feltámadnak a Krisztusban elhunytak, azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk.” (1Thesszalonika 4:14-17).
Jézus azt mondta: „… mert eljön az óra, amelyben mindazok, akik a sírban vannak, meghallják az ő hangját, és kijönnek. Akik a jót tették, az életre támadnak fel; akik pedig a rosszat cselekedték, az ítéletre támadnak fel.” (János 5:28-29).
Aznap végleg meghallgatásra talál az Úrtól tanult imádság kérése: „jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is” (Máté 6:10).
Az énekíró szavai emlékeztetnek: „Ó, Uram, terád, a te eljöveteledre várunk. A te eged, nem a sír, a mi végcélunk. Ó, az angyal trombitája, ó az Úr hangja! Áldott nyugalma, áldott reménye lelkemnek.” Jézus nem gondolta meg magát, ő újra eljön. Kiért jön? A felkészült emberekért, hogy egy előre elkészített helyre vigye őket, ahol örökké vele fognak élni. Te is tervezel ott lenni?

Címkék: buzdító ige minden napra