2. Mert támogatást kapsz. Az élet nem egy 50 méteres gátfutás, hanem egy maratón. Ha együtt futod meg a pályát másokkal, az erőt ad, hogy kitarts végig.

3. Mert jobb rálátásod lesz a dolgokra. Többet fogsz tudni, ha másokkal együtt teszed meg a távot, mintha egyedül bandukolnál. Ha magányosan haladsz a rossz irányba, lehet, hogy soha nem jössz rá erre. De ha vannak barátok melletted, közületek valaki csak ráeszmél majd, hogy rossz útra tértetek és vissza kell találjátok a helyes irányba.

Ezenkívül néhány fontos leckét is megtanulhatunk, ha másokkal együtt járunk az úton. Megtanulhatjuk azt is, hogyan tudunk kijönni egymással, vagy hogyan tudunk együtt dolgozni másokkal. Azt is megtanulhatjuk, hogyan szeressünk. Az 1Mózes 2,18 ezt írja: "Nem jó az embernek egyedül lenni..." Isten nem szereti a magányosságot, és Isten válasza a magányosságra az, hogy közösségbe akarja helyezni az embert. Amikor más emberekkel járunk együtt az életben, egy közösségre találunk, ahol megtanulhatjuk, hogyan kell másokat szeretni. Ha másokkal együtt járjuk az utat, megtanulhatjuk a vendégszeretetet is. A Bibliában az 1Péter 4,9-ben ezt olvassuk: "Legyetek egymással vendégszeretők zúgolódás nélkül." Te miért zúgolódsz vagy morogsz? Mi az oka annak, hogy nem nyitod meg az otthonod ajtaját a barátaid előtt? Talán azt hozod fel kifogásként, hogy rendetlen a lakásod? Hát akkor takaríts ki és tegyél rendet! Vagy esetleg azt, hogy nem elég nagy az otthonod? Le tudsz ültetni 3 embert benne? Jézus azt mondja: "Ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük." (Máté 18,20) Mindenki vágyik arra, hogy tartozzon valahová, mert Isten kapcsolatokra teremtett minket. Amikor más keresztényekkel járunk együtt az úton és vagyunk közösségben, akkor ez a vágyunk beteljesedik és az elégedettség érzésével tölt el bennünket. Ámen!