A betegek gyógyítása talán a legnagyobb emberi szükséglet ma is. Isten eredeti tervében, a teremtésben nem volt benne a betegség és a halál. A kettő között: - a kezdet és a vég között - pedig ott van mindnyájunk személyes öröm és szenvedés története is. Tudjuk, honnan jövünk és hová tartunk, de mi most a jelenben élünk, és nagyon nem mindegy, hogy mit hiszünk a kezdet és a vég közötti időszakról. Nagyon nem mindegy, hogy mit gondolunk a fájdalomról, a betegségekről és a halálról. - Gondolkodtatok már arról: - honnan ered a fájdalom, a betegség és a halál? A Biblia egyértelműen azt tanítja, hogy az ember a bűnbeesésével veszítette el a testi - lelki egészségét, és szolgáltatta ki magát a Sátánnak. A Sátán célja pedig az ember tönkretétele. - Az Isten, nem csak a halhatatlanságot, hanem az egészséget is biztosította az ember számára. Az engedetlenség miatt következett be a lelki - testi fájdalom. - A Bibliában több helyen is olvashatunk meg nem szűnő betegségekről, fájdalmakról. De, arról is olvashatunk, hogy aki találkozott Jézussal, vagy kért tőle segítséget, meggyógyult. - - Jézus szombatonként a zsinagógában tanított. Volt ott egy asszony, akit a betegség lelke már tizennyolc éve hatalmában tartott. Annyira meggörnyedt, hogy egyáltalán nem tudott felegyenesedni. Amikor Jézus meglátta, magához hívta, és így szólt hozzá: „Asszony, megszabadultál betegségedtől.” Közben rátette a kezét. Az rögtön felegyenesedett, és dicsőítette az Istent. A zsinagóga elöljárója méltatlankodott azért, hogy Jézus szombaton gyógyított, és a sokasághoz fordult: „Hat napotok van a munkára. Akkor jöjjetek gyógyulást keresni, ne szombaton!” Jézus feléje fordult, és megfelelt neki: „Képmutatók! Van - e köztetek egy is, aki nem oldja el a jászoltól ökrét vagy szamarát szombati napon, hogy megitassa? Ábrahámnak ezt a lányát pedig a sátán tartotta megkötözve immár tizennyolc éve. Nem kellett - e őt feloldani kötelékétől akár szombaton is?” Ellenfelei e szavakra szégyenükben elpirultak. A nép pedig örvendezett, hogy Jézus ilyen csodát művelt. ( Lk 13,10 -17 ) - Valószínű, hogy a zsinagógai istentiszteleten jelenlévő évek óta beteg asszony, ettől a naptól sem remélt semmi különöset. Tizennyolc éve fáj már a háta, elég hosszú ideje ahhoz, hogy megszokhassa. Fokozatosan bebizonyosodott, amit az emberek mondanak már neki: hogy gyógyíthatatlan a betegsége. Bármilyen terhes és elviselhetetlen volt is betegsége, mégis megszokta már, ő maga éppúgy, mint a többi ember. Másként nem is tudták őt elképzelni. Jézus észreveszi a beteg asszonyt, aki mellett valószínűleg elment a többi ember. Jézus látja őt, de nem csak görnyedt alakját, hanem a lelkére nehezedő szomorúságot, és a nyomorúságot is. Az asszony a háttérben áll, elrejtőzve a kíváncsi tekintetek elől. - Jézus azonban előhívja, mert az asszony sorsa a legfontosabb Jézus számára. Ráteszi a kezét, és az asszony azonnal megszabadul betegségéből. Szándékosan és tudatosan gyógyítja meg az asszonyt azért, hogy az emberek rádöbbenjenek arra, hogy az Isten, a pihenés napján – szombaton is odafigyel mindenkire. Köszönjük meg Jézusnak, hogy Ő másként gondolkodik, jobban szeret, mint mi. - Ő zokszó nélkül gyógyít a pihenőnapon is. Ez a mi nagy szerencsénk.