Jézus feltámadása után, kialakult az embereknek egy új összekapcsolódása, közössége, ami merőben különbözött minden más közösségtől, életformától. Elkezdődött egy olyan testvéries közösség, ami egy nagy egységbe foglalja össze az Istent szerető embereket, és ezáltal, megszületett az Egyház. Ezt írja le Szent Pál apostol: - - „A hívők sokaságának egy volt a szíve - lelke. Egyikük sem mondta vagyonát a saját tulajdonának, hanem mindenük közös volt. Az apostolok pedig nagy erővel tettek tanúságot Urunknak, Jézusnak feltámadásáról, és nagy kegyelem munkálkodott mindnyájukban. Nem is akadt közöttük szűkölködő, mert akinek földje vagy háza volt, eladta, és az érte kapott pénzt elhozta, és az apostolok elé tette. Mindenkinek adtak belőle, kinek-kinek a szükséghez mérten. József, a ciprusi származású levita, akit az apostolok Barnabásnak neveztek el – ami azt jelenti, hogy a vigasztalás fia –, eladta földjét, és árát az apostolok lába elé tette. ( ApCsel 4,32 -37 ) - - Azóta több mint kettőezer év telt el. Az Egyház megmaradt, ahogyan Jézus megmondta: - „A pokol kapui nem vesznek erőt rajta!” ( Lk 9,18 ) - Sajnos mára az az első, bizonyos csodálatos testvéri közösség, az Egyház, alaposan meggyengült, - a szeretetlenség, a hitetlenség és az önzés miatt. De, még ezek a rossz emberi tulajdonságok sem fogják tudni tönkretenni az Egyházat, mert Szentlélek titokzatos, mennyei ereje tartja össze és élteti. A Szentlélek összetartja, és élő egésszé teszi, élteti, és hatja át, egészen Jézus Krisztus visszajöveteléig, a végső új korszakig, amikor Isten lesz minden mindenben. Az Egyház is várja Tagjainak a megújulását, éppen úgy, mint az egész teremtett Világ. Az új, és boldog élet eléréséig, - újra és újra fel kell vennünk a küzdelmet a betegségekkel, a szenvedésekkel, a sátáni erőkkel, a pokol és a halál erőivel szemben. – E küzdelemnek a lényege az, hogy figyeljünk, hallgassunk jobban a Szentlélekre, és ne engedjük, hogy szakadékok keletkezzenek emberek és emberek, népek és népek között, és elválasszanak egymástól vagy szembeállítsanak minket egymással. – Nem szabad hagynunk, hogy a származási, a nyelvi, a vagyoni, a kulturális, a faji különbségek, amelyek eddig annyi bajt, háborúkat okoztak, sőt ma is okoznak, beszivárogjanak az Egyházba. Az első keresztény emberek megértették, szerették, segítették egymást mindenben. - Ezt olvassuk: - „A hívők sokaságának egy volt a szíve – lelke”. Valóban egy testté vált a sokféle ember a Szentlélek segítségével, és kölcsönös szeretet fűzte össze őket egymással. Kiegészítették, segítették egymást, és tevékenykedtek Jézus tanítása szerint: - „Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.” ( Jn 13,35 ) - Amilyen mértékben készek a megkeresztelt emberek a Lélek befogadására, olyan mértékben válhat ma is szeretetközösségé az Egyház! Jézus Krisztus hasonlata szerint az egyház, az eljövendő Isten - országának a kovásza a világban. - Azért kaptuk a Szentlelket, hogy segítsen minket minden olyan tevékenységben, ami Isten országának terjedését segíti. - Ösztönözzön a Szentlélek mindnyájunkat a szeretetre, és egyre jobban törekedjünk a Családunk, a közösségünk építésére, és akarjuk a békét!