Igegyűjtemény a gyógyulással kapcsolatosan 11. rész

"Amikor Jézus Kapernaumba ért, egy római százados lépett hozzá, és így könyörgött: "Uram, a szolgám megbénult, otthon fekszik, és nagy fájdalmai vannak." "Megyek, és meggyógyítom" - válaszolta Jézus. A százados azonban így felelt: "Uram, nem vagyok rá méltó, hogy a házamba jöjj. Elég, ha szólsz egy szót, és meggyógyul a szolgám. A feletteseimnek vagyok alárendelve, és ők felhatalmaztak arra, hogy a katonáimnak parancsoljak. Ha azt mondom az egyiknek: »Menj el!« - az el is megy. Vagy, ha szólok a másiknak: »Gyere ide!« - az odajön hozzám. És ha azt mondom a szolgámnak: »Tedd meg ezt!« - az meg is teszi." Ezen a válaszon Jézus nagyon elcsodálkozott, és ezt mondta azoknak, akik Őt követték: "Igazán mondom nektek: egész Izraelben nem találtam ilyen nagy hitet senkiben. Bizony, sokan eljönnek majd az egész világról, kelettől nyugatig a nemzetek közül, és asztalhoz ülnek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal együtt Isten Királyságában. Akik pedig arra születtek, hogy a Királyság örökösei legyenek, azokat kidobják a külső sötétségbe, ahol fájdalmukban sírnak majd és a fogukat csikorgatják." Majd a századoshoz fordult: "Menj haza nyugodtan! Legyen meg, amit kértél, a hited szerint!" Ezzel egy időben a százados szolgája valóban meggyógyult. (Máté 8, 5-13)
Egyszer Jézus Péter házába érkezett, és látta, hogy Péter anyósa lázas betegen fekszik. Jézus megfogta a beteg kezét, akinek azonnal elmúlt a láza. Fel is kelt az asszony, és megvendégelte Jézust. Amikor leszállt az este, sok olyan embert vittek hozzá, akikben gonosz szellemek laktak. Jézus egy szavával kiűzte a gonosz szellemeket, és minden beteget meggyógyított. Így teljesedett be, amit Ézsaiás próféta mondott: "Ő vette el gyengeségeinket, és Ő hordozta betegségeinket." (Máté 8, 14-17)
"Ezután Jézus beszállt egy bárkába, átkelt a tavon, és a saját városába ment. Ott néhányan egy béna férfit vittek hozzá hordágyon. Jézus látta azoknak a hitét, akik hordozták a beteget, ezért odafordult a bénához: "Bízzál fiam, a bűneid meg vannak bocsátva!" Ezt hallotta néhány törvénytanító is, akik egymás között így tanakodtak: "Ez az ember Istent gyalázza!" Mivel Jézus tudta, hogy mit gondolnak, ezt mondta nekik: "Miért gondoltok ilyen rosszat? Mi könnyebb? Azt mondani, hogy meg vannak bocsátva a bűneid, vagy azt, kelj fel, és menj el? Győződjetek meg róla: az Emberfia felhatalmazást kapott, hogy itt a földön megbocsássa a bűnöket." Ekkor a beteghez fordulva így szólt: "Kelj fel, fogd a hordágyat, és menj haza!" Ekkor a férfi felkelt, és hazament. Amikor látta ezt az összegyűlt sokaság, félelem és csodálat töltötte el őket, és dicsőítették Istent, aki ilyen nagy hatalmat adott az embernek." (Máté 9, 1-8) Ámen!