Az Úr Jézus csodáinak szellemi tanítása 22. rész
A süketnémák a bénák 5. rész

b) A száj: "Ha a te száddal vallást teszel az Úr Jézusról és szívedben hiszed hogy az Isten feltámasztotta Őt a halálból, megtartatol" (Róma 10,9). Felismerni és magatartásommal és szavaimmal bizonyságot tenni, szívből hinni, hogy Jézus az én Uram, akit Isten feltámasztott a halottak közül - "aki halálra adatott a mi bűneinkért, és feltámasztott a mi megigazulásunkért" (Róma 4,25) -, ez az, ami az Igére alapozva az üdvbizonyosságot adja. Amikor Isten arra indít, hogy bizonyságot tegyünk Krisztusról és az evangéliumról, gyakran ellenállásba ütközik. Mózes nem akart elmenni Egyiptomba, kérni a fáraót, hogy bocsássa szabadon a népet a rabszolgaságból: "Én nem vagyok ékesen szóló ...nehéz ajkú és nehéz nyelvű vagyok" (2Mózes 4,10). Mit mond erre az Úr? "Ki adott szájat az embernek? ... Most hát menj és Én leszek a te száddal és megtanítalak téged arra, amit szólnod kell" (2Mózes 11-12). Jeremiás próféta fiatal korában ugyanezt élte át: "Én nem tudok beszélni, mert én ifjú vagyok" - mondta (Jeremiás 1,6). "Az Úr pedig mondta nékem: Ne mondd ezt: Ifjú vagyok, hanem menj mindazokhoz, akikhez küldelek téged, és beszéld mindazt, amit parancsolok neked" (Jeremiás 1,7). Jeremiás elment... és minden üldöztetés - amit elszenvedett - sem tudta megakadályozni, hogy szólja az Igéket, amelyek mint tűz égették a szívét (Jeremiás 20,9). Amikor a papok megfenyegették az apostolokat, ők azt kérték az Úrtól "adjad a Te szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal szólják a te beszédedet" (ApCsel. 4,29). Pál apostol arra kéri az efézusiakat, hogy imádkozzanak érte, "hogy bátran szóljak arról, amiképpen kell szólanom " (Efézus 6,20) Mire jó, ha valaki csak az eszével érti az Igét, de előbb nem a szívét járja át és töltötte be és úgy hirdeti? Jézus maga mondta: "A szívnek teljességéből szól a száj" (Máté 12,34). Ahhoz, hogy valaki hirdesse az Igét, "az Úr titkos tanácsában" kell részesülnie, hogy hallóvá tudja tenni a hallgatóságát. Jeremiás idejében sok próféta elhanyagolta ezt: ellentmondtak az ő próféciájának, "megnyugtatták a népet, ahelyett hogy figyelmeztették volna". Nem küldöttem e prófétákat, de ők futottak; nem szólottam nékik, mégis prófétáltak" - mondta az Úr (Jeremiás 23,21). Különösen az Úr gyülekezetében nem való hosszú szónoklatot tartani. "Amikor az Istennek házába megy, hallgatás végett közeledned jobb ... ne gyorsalkodjál a te száddal, és a te elméd ne siessen valamit szólni Isten előtt, ... a te beszéded kevés legyen" (Prédikátor 5, 1-2). Jakab még hozzáteszi: "... legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra" (Jakab 1,19). Mennyire szükséges az egyensúlyra ügyelni: egyrészt nem hosszan beszélni, imádkozni, másrészt, nem hallgatni, ellenkező, amikor az Úr arra vezet, hogy szabadon szóljunk. Pál apostol a gyülekezetben inkább öt szót akar értelemmel szólni építésre, mint tízezret nyelveken (1Kor. 14,19). A személyes kapcsolatban pedig "... az idejében mondott beszéd igen jó" (Példa 15,23). Jó dolog ismerni az Igét, hogy vigasztalni tudjuk a gyászolót, azt, akinek gondja van, vagy nem talál kiutat, de újévi jókívánságként, vagy állásproblémáknál, s az élet más nehéz helyzeteiben is. Ámen!