Jézus csodái
Lázár feltámasztása 16. rész
(János 11, 1-54)

Nem beszél többet. Most már testvérét is részesévé teszi az örvendetes hírnek, hogy Ő, akit régen vártak és régen óhajtottak, végre megérkezett. Lehet, hogy valami jót is vár magasztos és titokzatos szavai alapján, jóllehet nem tudja pontosan, mi az. A vigasztalás sugara megtalálta útját szívébe, és igyekezett leánytestvérét is részesíteni ebben. Mégsem mondta neki nyíltan a hírt, jó okkal azt gyanítva (46. vers), hogy valamelyik jeruzsálemi látogatójuk barátságtalan magatartással visszanyúl az Úr iránt. "Elment és titokban szólt a testvérének, Máriának. A Mester itt van és hív téged." "A Mester", amint már kifejtettük, egy olyan név volt, valószínűleg "a" név, amin az Urat ismerték övéi legbensőbb körében (Máté 23,8; János 20,16; 13,13). Hogy az Úr hívta-e Mártát, nem tudjuk. "Ő pedig, amint ezt meghallotta, gyorsan felkelt, és odament Hozzá." A zsidók készpénznek vették, hogy Mária gyászának gyötrelmében sietett a sírhoz, hogy ott sírjon. A zsidó asszonyok rendszerint gyakran meglátogatták rokonaik sírját, különösen gyászuk első napjaiban. Sokan követik, mert Isten azt akarja, hogy ennek a csodának sok tanúja legyen. "Mária pedig, amint odaért, ahol Jézus volt, meglátta Őt, leborult a lába elé." Semmi ehhez hasonló nincs feljegyezve Mártáról (20. vers). Talán az egyik helyen bővebben mondják el ezt, mint egy másikon, de valószínűbb, hogy itt egy jellegzetes vonás van, ami megkülönbözteti az egyik testvért a másiktól. Ha viselkedésük eltérő is, első szavaik ugyanazok: "Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem." Azok a szavak, amelyekkel leánytestvére köszöntötte az Urat, így ismételve azokat a saját megszólításában is, egy kicsit bemutatja azt, ami lejátszódott abban a gyászos házban, amióta a szeretett testvért eltemették. Azalatt a négynapos időszak alatt a leánytestvérek gyakran mondhatták egymásnak, hogy mennyire másként alakultak volna a dolgok, ha az isteni barát velük lett volna. Ez volt az egyik gondolat a szívükben. Annyira természetes volt, hogy mind a ketten, egymástól függetlenül ugyanazt mondták. Mária nem szólt többet. Amit az Úr megtehet vagy megtesz, mindenestül Ráhagyja, és nem javasol semmit Neki. Ámen!