A szeretet alapja a bizalom„Titeket pedig az Úr gyarapítson és gazdagítson a szeretetben egymás iránt…” (1Thesszalonika 3:12)

Egy kapcsolatban a bizalom igazi próbája az, hogy meg tudjuk-e osztani egymással titkainkat és küzdelmeinket, legbelsőbb félelmeinket és kudarcainkat. A bensőséges kapcsolat őszinteségre épül. Bátorság kell ahhoz, hogy őszinték legyünk Istennel, és még több bátorság kell ahhoz, hogy őszinték legyünk egymással. Az Ádám és Éva közötti kapcsolatot ez a néhány szó írja le: „még mindketten mezítelenek voltak: az ember és a felesége; de nem szégyellték magukat” (1Mózes 2:25). Nyíltak és őszinték voltak egymással, mert nem volt semmi takargatni- vagy szégyellnivalójuk. Talán olyan mély sebeket hordozol egy kapcsolatból, hogy azt mondod: „Soha többé nem fogok senkiben megbízni.” Ez azért van, mert még nem gyógyultál meg. Ha soha nem bízunk senkiben az olyan, mintha egy toronyban élnénk. Biztonságban vagyunk az élet fenyegető szorításától, de olyan távol a valódi élettől, hogy nem is vagyunk tudatában az embereknek, helyeknek, időpontoknak, eseményeknek. Azért beszélsz folyton csak a múltról, mert már évek óta nem élsz. Jó hírem van számodra! Isten „meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket” (Zsoltárok 147:)3. Isten gyógyítása felszabadít arra, hogy újra élj, újra bízni tudj, hogy félelem nélkül élhess. Ne szigetelődj el, ünnepeld az életet! Akár házasságod ment tönkre, akár egy közeli barátot veszítettél el, te még mindig élsz! Kész vagy arra, hogy éld az életedet, vagy továbbra is felemlegeted azt, amit sem te, sem senki más nem tud megváltoztatni: a múltadat? Vannak, akik különös kegyelemként kapták az egyedülállóságot, és teljesnek érzik magukat. Ha te is közéjük tartozol, boldog és beteljesedett életed lehet. De ha nem, akkor bízz Istenben, hogy el fogja hozni neked a megfelelő embert a megfelelő időben.