Keresztény: TANÍTÁS A KARÁCSONYRÓL...

Szeretettel köszöntelek a Keresztény klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1879 fő
  • Képek - 759 db
  • Videók - 1226 db
  • Blogbejegyzések - 5646 db
  • Fórumtémák - 100 db
  • Linkek - 32 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
Keresztény klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Keresztény klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1879 fő
  • Képek - 759 db
  • Videók - 1226 db
  • Blogbejegyzések - 5646 db
  • Fórumtémák - 100 db
  • Linkek - 32 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
Keresztény klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Keresztény klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1879 fő
  • Képek - 759 db
  • Videók - 1226 db
  • Blogbejegyzések - 5646 db
  • Fórumtémák - 100 db
  • Linkek - 32 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
Keresztény klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Keresztény klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1879 fő
  • Képek - 759 db
  • Videók - 1226 db
  • Blogbejegyzések - 5646 db
  • Fórumtémák - 100 db
  • Linkek - 32 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
Keresztény klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Karácsony

network.hu

TANÍTÁS A KARÁCSONYRÓL

Talán minden ember legkedvesebb ünnepe a Karácsony: a hatalmas Isten egészen közelinek, egészen embernek, sőt gyermeknek mutatkozik, - így "ajánlja föl nekünk szeretetét..." (Róm. 5,8). A Karácsonyt sok kedves szokással vették körül a századok. Ami igazán helyes és szép szokás volt, azt ne engedjük elpusztulni. Ugyanakkor őrizzük meg az ünnep vallásos, keresztény tartalmát, s ne hagyjuk, hogy édeskés polgári-pogány ünneppé váljék.

 

Mi a Karácsony tartalma?

Jézus hármas születése.

1. Örök születés: a Szentháromságban minden idők előtt született a második isteni Személy, az isteni Ige az Atyától, anya nélkül. "Kezdetben volt az Ige ... " Erre utal a zsoltár: "Az Úr mondá nékem: én Fiam vagy Te!"

2. Földi születés: Isten elküldte egyszülött Fiát az emberiség megváltására. Időben született szűz anyától, atya nélkül. "Az Ige testté lőn és miköztünk lakozék." Erre utal a jövendölés: "Gyermek született nékünk, és Fiú adatott nékünk!"

3. Kegyelmi születés: Jézus születése nem egy rég elmúlt történeti tény, melyhez semmi közünk. Ő a liturgiában minden évben megújítja születését, újból és újból megszületik hívei szívében, hogy amint ő az Atya egyszülött Fia, úgy mi is elnyerjük a fogadott fiúságot. "Mindazoknak, befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekeivé legyenek, azoknak..., akik Istenből születtek."

 

Mi jellemzi a karácsonyi lelkületet?

1. A megtestesülés hittitkába merült tekintettel szemléljük Isten ajándékát - belőle megilletődött tisztelet és ünneplő örvendezés fakad.

2. Felismerjük saját istengyermekségünk méltóságát - ez örömmel, de egyúttal felelősségérzettel tölt el, hiszen a nemesség kötelez.

3. Felismerjük a keresztény testvériség értékét, hiszen ugyanabban az istengyermekségben részesültünk mindnyájan.

A Karácsonyhoz kapcsolódó legfontosabb hitigazságok:

A második isteni Személy az Atya egyszülött Fia, az ő dicsőségének képmása. Az Atyával egyenlő isteni természetet birtokol, az Atyával egyenlően úr, örökkévaló, mindenható. Benne és általa teremtett mindent az Atya. Őt semmi sem kényszerítette arra, hogy emberré legyen, az ő boldogságához semmit sem adhatott hozzá megtestesülése. Irántunk való ingyenes kegyelméből, irgalmas szeretetéből választotta az emberiség megváltásának e csodálatos módját. Emberré lett, nemcsak hogy az elveszett ártatlanságunkat visszaszerezze, hanem hogy szent embersége által számunkra közvetítse az isteni életet. "Az Isten emberré lett, hogy az ember istenné legyen" - mondják merész fogalmazással az egyházatyák.

A megtestesülés által a második isteni Személy két természetet forrasztott eggyé. Valóságos Isten és valóságos ember, bár e kettős természettel egyetlen isteni Személy rendelkezik ("személyes egység"). Olyan titok ez, amelyet az emberi értelem nem fog fel, csupán a hit erejével elfogadhat, mert Isten kezeskedik igazvoltáról . A két természet nem összekeveredve, hanem egységben van meg Krisztusban. Nem veszítette el isteni mindenhatóságát, mindentudását, szentségét, " az maradt, ami volt". Ugyanakkor "az lett, ami nem volt": fáradékony, szenvedésre, halálra képes, még kísértést is vállaló ember. "Mindenben hasonló lett hozzánk, a bűnt kivéve." Szűzi születése mutatja isteni kiválóságát, de egyébként a szokásos emberi környezetbe születik: földi anyától, a zsidó népbe, az ószövetségi vallásba.

Krisztus szent embersége olyan külső, látható eszköz volt, mely egy láthatatlan, isteni valóságot hordozott és közvetített az embereknek. Ezért mondjuk ezt az emberséget "ős-szentségnek", melyből minden szentség származik. Isten az üdvösség művét látható, földi eszközök igénybevételével valósította meg: igazsága földi szavakba öltözött (Szentírás), az üdvösség művét látható társaságra bízta (Egyház), a kegyelemközvetítést külső szertartásokhoz kapcsolta (liturgia). Ezekben a hit szemével kell meglátnunk az isteni tartalmat. A keresztény embertől tehát távol áll mind a szűklátókörű anyagelvűség, mind pedig a külsőt megvető állelkiség (álspiritualizmus). Ennek az egyensúlyos katolikus gondolkodásnak is táplálója évről évre a Karácsony, hogy "míg látható módon ismerjük meg az Istent, ezáltal a láthatatlanok szeretetére ragadtassunk" (a karácsonyi prefációból).

Melyek a karácsonyi ünneplés sajátos gyakorlatai?

1. Merüljünk bele teljesebben a liturgia gazdagságába. Karácsonykor az Egyház három különböző szövegű misét engedélyez (éjféli, hajnali, ünnepi). Hív a karácsony nyolcada alatt tartott misékre, a templomi, közösségi vagy egyéni zsolozsmázásra. Nem illik, hogy egyetlen misével elintézzük az ünnepet, s utána csak eszem-iszomba merüljünk.

2. "Aki szeret, az énekel". Énekeljük ebben az időben többet az Úr énekeit. Sőt becsüljük a társas világi éneklésre való bőségesebb alkalmat is: ezek kedves öröme is az Úr ajándéka, s átjárhatja a karácsonyi derű.

3. A társas élet krisztusi szellemű gyakorlata is a karácsonyi napokra tartozik. Ápoljuk a nemes barátságokat, emberi kapcsolatokat (beszélgetések, a magányosok és betegek látogatása, levelezés).

 

Melyek a Karácsony szimbólumai?

1. Főképpen az ünnepi örömet hirdető templom. Hagyományosan több gyertya ég az oltáron, sőt szép a gyertyákkal kivilágított templomhajó. A fehér és arany miseruhák, a nagymise ünnepélyessége is az öröm hírnöke.

2. Visszatér a legszebb karácsonyi ének: a Gloria (Dicsőség a magasságban). Énekeljük e napokban kétszeres örömmel, hiszen a betlehemi angyaloktól tanulta, s a karácsonyi öröm szellemében növelte himnusszá az ősegyház e magasztaló éneket.

3. Sok kedves szokást kapcsolt a népi áhítat a Karácsonyhoz. Ezek ugyan nem liturgikus szimbólumok, de segítik a karácsonyi lelkületet. Ilyenek: a betlehem és a betlehemes játék, mely a gyermekek szeme elé állítja a születés eseményét. Ilyen a Németországból az újabb korban elterjedt fenyőfa, mely zöldjével az örök életre, ajándékaival pedig a Kisded kegyelmi ajándékaira emlékeztet.

 

A Karácsony szentjei:

1. Az Istenszülő Mária, az örvendezés Királynője: "Magasztalja lelkem az Urat!" És a szemlélődés Királynője: "Mária pedig szívében forgatta mindazt", ami Karácsonykor történt.

2. Szent József, a Gyermek nevelőapja. A hűséges férfi, aki csak a gondot és aggodalmat vállalhatta…

3. A Megtestesült tanúi, a kisded Király kísérete: az aprószentek, akik halálukkal hirdetik azt, kiről ajkuk még nem szólhatott; Szent János apostol, a megtestesülés teológusa (olvassuk el többször evangéliumának első fejezetét!), és Szent István, az első vértanú, a tanúságtevők példája.

Címkék: forrás:internet

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Vincze Kata üzente 6 éve

A reformáció kori Angliában eltörölték, mint ünnepnapot és munkanappá nyilvánították a Bibliát legbuzgóbban olvasó protestáns vezetők.
Miért? Mert nem tartották e napot Jézus születésnapjának.

A Biblia mit mond?

A 4 evangélium közül kettő is beszámol az Úr születésének körülményeiről – Máté, Lukács!!!! – de egyik sem jegyezte föl, hogy pontosan mely évben és mely hónap, mely napján született. Nem tartották fontosnak, ahogy az Újszöv. egyéb része sem tartalmazza se az idő megjelölését, sem a megünneplésre való buzdítást.

Alexandriai Kelemen egyházatya kb. 200 körül számolt be, hogy egyiptombeli (!!!! – emlékezzünk az Exodusra, hogy onnan jött ki a zsidó nép és mi is a Szellemi Egyiptomból - bűneinkből) - teológusok foglalkoznak ezzel a kérdéssel számára is meglepő módon.
Ők kb. május 20-ára tették, ezek után foglalkozva a kérdéssel, maga Kelemen nov. 17. körülre gondolta.

Hyppolitos nevű tanító Augustus uralkodása 42. évének dec. 25. napjára tette, ami szerinte szerda volt.
De Itáliában egy ideig a hívők nagyobb csoportja március 25-ét tartotta a hivatalos dátumnak, mert úgy gondolták, ez a Teremtés napja is.

De majd minden hónapra esett egy-egy elgondolás a születési dátumra vonatkozólag az évszázadok során.

Tertulliánus (kora kiemelkedő egyháztanítója) által felsorolt egyházi ünnepek között sem szerepelt, se a mártír Iraeneus püspök által említettek közt. 245-ben Origenész pedig a leghatározottabban elutasította.

A 354-ben összeállított Philocalus Kalendáriumban viszont már szerepelt dec. 25-e, mint Jézus születésnapja.
Aranyszájú Szent János úgy írt 380-ban, hogy még 10 éve sincs, hogy bevezették ezt az ünnepet.

A keleti egyház jóval később csatlakozott csak ehhez, Damasus pápa kifogásolta is, hogy épp Jeruzsálemben nem ünneplik, holott Rómában már 50 éve hivatalos ünnep, és oda küldte a Biblia latin nyelvű fordítását elvégezni Szent Jeromost.
Ott csak a 300-as évek végén, a 400-as évek elején cerebráltak először karácsonyi misét, legutoljára Jeruzsálemben vezették be, de csak mint a szent család ünnepét.

Az egyházatyák kezdeti ellenszenvét az a tény váltotta ki, hogy a téli napfordulóra esett, ami köztudottan pogány ünnep volt, és a perzsa Mithrász, és az egyiptomi Hórusz tiszteletéhez kötődött – vagyis a legyőzhetetlen napistenhez.

274-ben még Aurelianus kihirdette, hogy a birodalom legfőbb védelmezője a napisten, és templomot is emelt neki.

Ehhez szorosan kapcsolódott az anyaistennő kultusz is Babilontól Rómáig, ma a Mária kultuszban teljesedik ki, különösen karácsony táján (születés – Ave Maria ének).

Egyiptomban Hórusz minden évben megszületett az örök szűz Ízisz istennőtől.
A katolikus liturgiában vonásait a „kisjézus” vette fel, aki minden évben megjelenik kisdedként ott, ahol várják Hóruszhoz hasonlóan, anyja karjaiban.
Így jelent meg megerősítésül különböző katolikus szenteknek is az évszázadok során.

Páduai szent Antal, híres ferences szerzetes, elmondása szerint ő valóságosan fogta a kisdedet a karjaiban, mindmáig így is ábrázolják templomi szobrain.

Ennek a hiteltelensége és démonikus eredete abból ered, hogy Jézus nem jelenhet meg kisdedként – ellentétben a pogány-démoni szellemiségű Hórusszal -, mivel felnőtt, erőteljes férfiként halt meg és támadt föl és ül most is dicsőséges testben az Atya Isten jobbján a Mennyben.

Mi lehet a szellemi háttere, hogy karácsonykor mindenki késztetést érez az ajándékozásra, nagy evésre-ivásra, vendégeskedésre???

Az egyik modern teológiai válasz az, hogy egy pogány szellemiség járja át a légkört, ami ilyenkor az erre való nyitottság miatt felerősödik.

Ennek a forrása e szerint egy ősi római ünnepkör, a SATURNÁLIA.

Minden év dec. 17. és 23. között ünnepelték Saturnus isten tiszteletére – kezdetben 3, majd 5 napon át. Ő egykor király volt a monda szerint Itáliában és uralkodása alatt volt az aranykor: bőség, jólét, ahol nem volt rabszolgaság, erőszak, háború, nem ismerték a pénzt, a bűnt.

Rá mókázással, ünnepségekkel, munkaszüneti napokkal emlékeztek meg. Mindenki rokonlátogatóba ment, ajándékokat adtak, elsősorban a gyerekeknek, de egymásnak is, mécseseket, agyagfigurákat, gyertyákat, később drágább ajándékokat.
Napokig ettek-ittak, és a rabszolgák együtt ehettek uraikkal, tiszteletet kaptak uraiktól, szabadon beszélhettek – a házat ilyenkor szabad háznak nyilvánították – tudósít róla Seneca.

A fenyő

Fényesen földíszített karácsonyfa igazi szimbóluma – a fenyő számos nép jelképrendszerében szerepel.

A jászol – a keresztes háborúk alatt és után terjedt el, állítólag az elsőt maga Assisi Szent Ferenc állította érzelmekre ható, gyakorlatias hagyományteremtéssel.

A germánok megtérésével érzelmesebb, meghittebb vonásokkal gazdagodott korábban is a karácsony, már akkor olvasztottak be a téli napfordulóhoz köthető szakrális pogány hagyományokat.
A régi mondavilágban a fenyő szerepe egyenlő volt a gonosz szellek távoltartásával.
Hiedelemviláguk szerint, ha közel húzódtak az örökzöldhöz, úgy védelem alatt voltak.
Ezért vitték be a házba.
Ekkorra datálják az Ó, Tannenbaum… kezdetű dal születését is.
A fenyőre erősített gyertya tűzvarázslás, a születendő napisten győzelmét hivatott erősíteni.

Kapcsolódnak még egyéb pogány rítusok, ami nem kerüli el a katolikus templomot sem, az egyház egyetértésével, hozzájárulásával, elfogadásával történik: Luca-széke készítés és arról az éjféli misén a boszorkány felismerés, a különböző időjárás-jóslással kapcsolatos búzanövesztés, házasodáshoz kapcsolódó babonák és varázslások….

A fenyő megjelenik még a görögöknél is, mint Artemisz istennő jelképe, aki később Diánának is tiszteltek, ma iszlám területen Holdistennőként jelenik meg, a katolikus vallásban pedig Máriaként.

Német protestánsok kezdték meghonosítani és terjeszteni a 17. században, alternatívaként a katolikus karácsonyozással szemben és ősi, nemzeti hagyományokhoz fordultak, nem túl szerencsésen.
Először az uralkodó és a vagyonosabb osztályok (Podmaniczky család, József nádor, Brunswik Teréz – 1820-as évek) szentestéin jelenik meg a fényes-díszes fa, később szerényebben öltöztetve a középosztály, majd a szegényebb népréteg is igényt tart rá és divattá válik.
Az erdélyi szászoknál dán példára 1830 körül honosodik meg.

Egy biedermeier verses ponyvatöredék úgy magyarázza a karácsonyfa eredetét, hogy Egyiptomból Názáretbe hazaérve a gyermek Jézus apja munkája során keletkezett hulladék fából keresztet ácsolt, amely ágakat hajtott, majd a lomb kivirágzott és fényes csillagokat termett. A szülők rádöbbentek, hogy épp aznap van Jézus születésnapja, így titokban telerakták a fa ágait mindenféle gyümölccsel, alá ünnepi ruhát tettek. Jézushoz még játszótársai is eljöttek, hogy felköszöntsék…

A magyar karácsony szavunk legnagyobb valószínűséggel a szláv „korcun” szóból ered, ami jelentése – átlépő! Ez a téli napfordulóra utalhat.

Egy másik csoport a keresztények körében elfogadta a karácsony új teológiai magyarázatát, és mint Jézus születésnapját ünnepli, akkor is, ha sok modern felekezet tisztában van vele, hogy nem ezen a napon születhetett, az Ige alapos tanulmányozása során egyértelmű módon.

Ezen közösségek úgy vélekednek, hogy nem bűn megünnepelni, mert nincs tiltva, bár jelezve sem…
Nem befolyásolja az üdvösségemet a megtartása, vagy éppen átlagos napként való megélése.
Ki ezt, ki azt a napot tartja fontosnak…

Mit jelent akkor ma nekünk, újjászületett keresztényeknek ez az ünnep?

Alkalmat látnak benne ezen gyülekezetek, felekezetek, hogy különböző pogány kultuszok és istenségek ünneplése helyett ezen a napon mindennél hangosabban és szélesebb körben Jézus Krisztus örömhírét terjesszék és az Úr legyen a fókuszban az egész világon, és szélsőséges vallási magyarázat, valamint liturgia nélkül, e napot is felhasználják az evangélium hirdetésére, a szeretet közösség gyakorlására.
Isten elorozta ezt a napot a sátántól, ma már senki nem gondol a pogány ünnepekre.
A keresztények dolga ilyenkor hangosan kiáltani, hogy mindenki Jézusra figyeljen, a szeretetre, ami megérkezett 2000 éve általa a világba.
Mi ezt tesszük.

Ha nem hódolunk bálványként a pogány fenyő-kultusz, a fogyasztói társadalom képmutató és szeretetlen ajándékozási láza, valamint a gasztronómia szélsőséges, ördögi színezetű, hedonista oltára előtt, akkor hittel és jó lelkiismerettel tudjuk ezt a napot is az Úrnak szánni és örömmel megünnepelni…A fenyő pedig csak szimbólum marad és szobadísz, ami emeli az ünnepi hangulatot.
Az ajándékok, ha nem visszük túlzásba, és nem az a középpont, valamint a karitatív adományok pedig emlékeztetnek arra, legyünk olyan nagyvonalú és nagylelkű adakozók, mint a Mennyei Atyánk, aki annyira szeretett minket, hogy értünk oda adta egyszülött Fiát. Ezt a szeretetet kell képviselni és bemutatni, tovább adni ajándék, kedves szó, ölelés, bíztató mosoly, élelmiszeradomány, vagy egy kedveskedő műsor, egy látogatás, egy lélekerősítő beszélgetés formájában - mindegy.
Az Ószövetségben kötelező volt az ünnepek megtartása, az ünnep gondolata Istentől ered. Evés, ivás, ima és istentisztelet, lelki és testi megtisztulás, zene és tánc is övezte a 7 zsidó ünnepkört.
Nekünk is jogunk van ünnepelni - miért is ne ünnepelhetnénk meg a mi Megváltónk születésnapját egy közösen elfogadott napon?
Kegyelem alatt élünk, és az ünnepek dolgában nem kell megítélni egymást (erre lehetőséget ad az Újszövetség), ha az nem kapcsolódik vagy eredményez szellemi szempontból bűnt.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 6 éve

Egyes Történész -teológusok szerint December 25.-e egy Mitrász nevű Ó-Perzsa napisten ( nő) feltámadásának ünnepe! Ezt elegyítették be a keresztény ünnepek közé.A mai történészek sem tudják Jézus Krisztus születésnapját megállapítani ; még az évet sem.Ettől függetlenül megemlékezhetünk Jézus születéséről,de akkor tisztán, és kizárólag erről emlékezzünk! Ezt bár a bibliában nincs rá felszólítás megtehetjük ,csak ne keverjük össze a többi szokással / Télapó,fenyőfa állítás/ ugyanis ezek is "Átvett" szokások amelyek a biblában sehol nem találhatóak meg.

Válasz

szentmartoni karoly üzente 6 éve

a vatikani biboros a radiobann elmondotta ,hogy a karácony eredetileg a pogány feljövő nap kultuszára épült rá mert a Krisztus születésnapja ugyan ismeretlen anyit tudunk rolla hogy ok-nov és ő a világ világossága , a feltőtő nap az emder életébenn ,jonak látta az egyház a pogány ünnepet átmodositani keresztényre , nem igazánn Krisztus szülinapja de az egyház igy tartja ami napjaink leg kiemelkedőbb ünnepe, ami tartalmaz sok pozitiv elemet is de sajnos azt látni hogy a lényeg a pénz elköltésére helyeződik mind jobban és jobban

Válasz

Ez történt a közösségben:

Varga Zoltánné Marika írta 1 órája a(z) Hát elfeledkezhetik-e az anya a gyermekéről 480p videóhoz:

Áldott hétvégét kívánok mindnyájatoknak,sok...

Varga Zoltánné Marika 1 órája új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 9 órája új blogbejegyzést írt: Napi evangélium ( Vasárnap )

Varga Zoltánné Marika 19 órája új blogbejegyzést írt: Útmutató magyarázat,,( Vasárnap )

Varga Zoltánné Marika 19 órája új blogbejegyzést írt: Szent Biblia üzenete ( Vasárnap )

Varga Zoltánné Marika 19 órája új blogbejegyzést írt: biblia üzenete ( Vasárnap )

Varga Zoltánné Marika 1 napja új képet töltött fel:

A_biblia_2077223_8841_s

Varga Zoltánné Marika 1 napja új képet töltött fel:

A_hetvege_2077222_8813_s

Varga Zoltánné Marika 1 napja új blogbejegyzést írt: Napi evangélium ( Szombat )

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu