2022.10.22.  ÚTMUTATÓ  MAGYARÁZATA!

A FIÚ AKKOR ÍGY SZÓLT HOZZÁ: ATYÁM VÉTKEZTEM AZ ÉG ELLEN ÉS TE ELLENED, ÉS NEM VAGYOK MELTÓ ARRA, HOGY FIADNAK NEVEZZENEK.

( Luk 15,21 )

Valószínű, hogy sokunk számára ismert a "tékozló fiúk története. A megbocsájtó atya, az Úr Jézus előképe. Méltatlan voltunk ellenére is szeret bennünket. Kereszthalála a Golgota hegyén miattam, helyettem és értem történt. Vár az Atyai házba, mert együtt akar lenni velem és veled. Hiányzol neki....és ma is vár téged. Nem elég hallani, tudni róla, hinni és elfogadni kell a kegyelmet a bűneinkre. CSAK ISMERD EL! Tékozló fiú nagyon messzire ment, a disznó vajúig. De nézzük meg együtt az életútját, mert hasonlít a miénkre is. KÉT FIÚ és APJUK TÖRTÉNETE: „Egy embernek volt két fia. A fiatalabbik egyszer így szólt apjához: Apám, add ki nekem az örökség rám eső részét! Erre szétosztotta köztük vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte mindenét és elment egy távoli országba. Ott léha életet élve eltékozolta vagyonát. Amikor már mindenét elpazarolta, az országban nagy éhínség támadt, s nélkülözni kezdett. Erre elment és elszegődött egy ottani gazdához. Az kiküldte a tanyájára a sertéseket őrizni. Örült volna, ha éhségét azzal az eledellel csillapíthatta volna, amit a sertések ettek, de még abból sem adtak neki. Ekkor magába szállt: Apám házában a sok napszámos bővelkedik kenyérben – mondta –, én meg éhen halok itt. Útra kelek, hazamegyek apámhoz és megvallom: Apám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra, hogy fiadnak nevezz, már nem vagyok méltó, csak béreseid közé fogadj be. Csakugyan útra kelt és visszatért apjához. A FIÚ MEG TÁVOL VOLT, MIKOR APJA MEGLÁTTA ŐT, MEGSZÁNTA, ELÉBE FUTOTT, NYAKÁBA BORULT, ÉS MEGCSOKOLTA ŐT.  Erre a fiú megszólalt: APÁM, VÉTKEZTEM AZ ÉG ELLEN ÉS TE ELLENED. Már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezz. Az apa odaszólt a szolgáknak: Hozzátok hamar a legdrágább ruhát és adjátok rá. Az ujjára húzzatok gyűrűt, és a lábára sarut. Vezessétek elő a hizlalt borjút, és vágjátok le. Együnk és vigadjunk, hisz fiam halott volt és életre kelt, elveszett és megkerült. Erre vigadozni kezdtek. Az idősebbik fiú kint volt a mezőn. Amikor hazatérőben közeledett a házhoz, meghallotta a zeneszót és a táncot. Szólt az egyik szolgának és megkérdezte, mi történt. Megjött az öcséd, és apád levágta a hizlalt borjút, hogy egészségben előkerült - felelte. Erre ő megharagudott, és nem akart bemenni. Ezért az apja kijött és kérlelte. De ő szemére vetette apjának: Látod, én annyi éve szolgálok neked és egyszer sem szegtem meg parancsodat. És nekem még egy gödölyét sem adtál soha, hogy egyet mulathassak a barátaimmal. Most meg, hogy ez a fiad megjött, aki vagyonodat rossz nőkre pazarolta, hizlalt borjút vágattál le neki. Az mondta neki: Fiam, te mindig itt vagy velem, és mindenem a tied. S illett vigadnunk és örülnünk, mert ez az öcséd halott volt és életre kelt, elveszett és megkerült.” Mi melyik lelkületűek vagyunk? Ma is elhangzik a MENNYEI ATYÁTÓL...MINDENEM A TIÉD. Kell nekünk a minden? A legnagyobb ajándék számunkra az Ő Fia, ha Ő nem kell, a minden áldás is elmarad. De lesz helyette ítélet, lesz helyette jajgatás és sírás. Ma még vár a mennyei Atyánk...bár hol is tart az életed...onnan hív, mert szeret téged és hazavár. Adni akarja neked önmagát, bocsánatát és az áldását. Sok év után ma mit mondasz Neki? Ne maradj a disznóvajúhoz vezető úton. " Ma még hív, ma még vár, fogadd el hát a Krisztusunk bocsánatát". Ámen.