Jézustól tanult imádság (4)
„A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként” (Lukács 11:3)

Az Úrtól tanult imádság második fele mindennapi gondjainkra vonatkozik: „A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként” (Lukács 11:3). Atyád kész betölteni fizikai és lelki szükségleteidet. Azok a szavak, melyeket itt Jézus használt, a szó szerinti ételt jelentik. Istent sokkal jobban foglalkoztatják mindennapi életünk szükségei, mint minket. Ő ötezer éhes ember számára sokasított meg ételt; „… minden beteget meggyógyított” (Máté 8:16). A te szükségeidet is be akarja tölteni. „Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? – vagy: Mit igyunk? – vagy: Mit öltsünk magunkra?” (Máté 6:31). Isten a mi „kenyéradó gazdánk”, és ő minden nap friss kenyeret ad nekünk! Bízz hát benne a mai nap szükségeit illetően, holnap reggel pedig kelj fel, és tedd ugyanezt!

„Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek” (Máté 6:12). Abban a pillanatban, amikor belépsz Isten jelenlétébe, ráébredsz bűnödre. A sátán pedig megpróbál majd kárhoztatni. Hogyan csinálja? Megpróbálja elérni, hogy kellemetlenül érezd magad Isten jelenlétében, mint akit nem fogadnak szívesen. De a sátán hazug. „Nincs… semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak” (Róma 8:1). Isten Lelke nem azért világít rá bűneidre, hogy elítéljen, hanem azért, hogy bűnbánatra és bűnvallásra indítson, hogy elnyerhesd Isten bocsánatát. Isten Igéje a bűn sokféle fajtájára rámutat, melyeket fel kell ismernünk. Van, amikor nem tesszük meg, amit kellene; van, amikor szándékosan áthágunk valamilyen szabályt; vannak nem szándékos, gyakran érzelmektől vezérelt botlásaink; van szándékos engedetlenség és lázadás; van olyan, hogy nem adjuk meg tartozásainkat; és vannak a mulasztási bűnök. Bármi is a bűnöd, abban a pillanatban, hogy megvallod azt, és kéred Isten bocsánatát, ő helyreállít (ld. 1János 1:9).